TableOfContents

IPv6 alapú intézményi hálózatok távoli elérése DSL technológia és szolgáltatások felhasználásával

Bevezetés

Napjainkban a legelterjedtebb és egyre kedvezőbb árú nyilvános adatátviteli szolgáltatás a DSL technológiára épülő szélessávú Internet-hozzáférés. A távközlési szolgáltatók által kiépített DSL infrastuktúra azonban nem csak Internet-hozzáférésre, hanem intézményi magánhálózatok szélessávú elérésére is alkalmazhatók. A lehetőséget egyre több nagy intézmény ismeri fel és alakítja át ennek megfelelően saját hálózati infrastukturáját, együttműködésben a távközlési szolgáltatókkal.

A DSL hozzáférés alkalmazásának két változata alakult ki:

• a tömeges ADSL szolgáltatásnak megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező DSL csatlakozásokkal cserélik le a személyes távoli hozzáférés céljára eddig használt ISDN / analóg behívás (dialup) csatlakozásokat
• külön megállapodás alapján, szimmetrikus sávszélességi jellemzőkkel rendelkező DSL csatlakozással váltják ki az egyes távoli telephelyek, kisebb intézmények bekötéséhez használt bérelt vonali összeköttetéseket.

Az NIIF/HUNGARNET hálózat az egyik kiemelt intézményi felhasználója a DSL hozzáférési szolgáltatásoknak. Az NIIF gyakorlatilag az összes DSL szolgáltatóval (T-COM, Invitel, HTTC/Pantel) megállapodott és az igény szerinti paraméterekkel rendelkező DSL hozzáférési szolgáltatásokat jelentős számban alkalmazza IPv4 alapú távoli hálózat-elérésre.

Az NIIF/HUNGARNET hálózat napjainkra teljeskörú IPv6 szolgáltatásokat nyújt. Az egyes tagintézmények (kisérleti jelleggel) IPv6 helyi hálózatokat üzemeltetnek. Az IPv6 technológia terjedése logikusan veti fel azt a kérdést, hogyan lenne lehetséges az IPv4-es alapú DSL elérést IPv6 alapokon alkalmazni. Jelen dokumentum ezt a kérdést mutatja be, az alkalmazható technológiákkal, protokollokkal együtt, bemutatva a még nyitott kérdéseket is.

A könnyebb érthetőség kedvéért először röviden áttekintjük az IPv4-re jelenleg alkalmazott műszaki megoldást, majd ezt referenciaként használva bemutatjuk az IPv6 alapú hozzáférésnél található eltérő megoldásokat.

DSL hálózatok felépítése

A DSL technológián alapuló szélessávú Internet hozzáférés műszaki kialakítása több eszköz és technológia együttes alkalmazát igényli. Az előfizető lakásában egy DSL CPE berendezés kerül telepítésre, mely a telefon-szolgáltatásra használt rézkábel felhasználásával kapcsolódik a szolgáltató központi telephelyén elhelyezett DSLAM berendezéshez. A DSLAM eszközök egy Layer 2 szintű forgalomgyűjtő hálózaton keresztül kapcsolódnak az IP routerekhez, melyeket a speciális feladatkörük miatt külön eszköz-kategóriába sorolnak és röviden BRAS / BSR eszköznek hívnak.

A DSL CPE felhasználói oldalán Ethernet interfész a szolgáltatás-átadási pont. A DSL vonalon az Ethernet keretek ATM cellákba ágyazva kerülnek továbbításra. Az első generációs DSLAM berendezések ATM alapon működtek, ennek megfelelően a Layer 2 forgalomgyűltő hálózat is ATM technológiára épült. Napjainkban szinte kizárólag Ethernet DSLAM-ok kerülnek telepítésre, amelyekben az ATM technológia már a DSL vonali interfészen végződik, és a beágyazott Ethernet keret az Ethernet technológia szabályai szerint kerül továbbításra. Ez utóbbi esetben a forgalomgyújtő hálózat is Ethernet eszközökre épül. Mivel az Ethernet alapú DSLAM és forgalomgyűltő hálózat

Adatátviteli szempontból a DSL hálózat transzparens Ethernet átvitelt biztosít a CPE felhasználói interfészétől a BSR router interfészéig. IP szolgáltatásra ez az Ethernet átvitel műszakilag alkalmas lehetne IP/Ethernet adatábrázolás mellett, a helyi hálózatokban alkalmazott módszernem megfelelően. Nyilvános szolgáltatói környezetben ez a kialakítás alapvető szolgáltatási, üzemeltetési követelményeknek nem felel meg:

Kézenfekvő módon a nyilvános Internet szolgáltatók minél inkább a bevált módszereket kivánták alkalmazni a DSL hálózatok esetén is, ezért került definiálásra és implementálásra a PPP over Ethernet protokoll (RFC

IPv4 DSL hozzáférési modell

(folyt. köv)