Bevezető

Az SCTP egy potenciálisan nem megbízható összeköttetés-mentes csomagszolgáltatásra (pl. IP) épülő megbízható szállítási protokoll. Biztosítja a datagramok (üzenetek) nyugtázott, hibamentes, ismétlésmentes átvitelét. Az adatmeghibásodás, adatvesztés és adatismétlés érzékelése ellenőrzőösszegek és sorszámok segítségével történik. Az adatok meghibásodásának vagy elvesztésének korrekcióját szelektív adásismétlési mechanizmus biztosítja.

Alkalmazhatóság

Az SCTP eredetileg általános célú, üzenetorientált alkalmazásoknak szánt szállítási protokollnak készült, a jelzésadatok szállítási igényeihez igazodva. A protokollt az IETF SIGTRAN munkacsoportja fejlesztette, akik 2000. októberében tették közzé az SCTP dokumentumtervezetét (RFC2960). A terv megfelelő torlódás-elkerülési módszert, valamint az elárasztásos és hozzáférési jog meghamisításán alapuló támadásokkal szembeni ellenállóképességet biztosít.

A TCP protokollal szembeni lényeges különbség a multihoming, valamint az egy kapcsolaton belüli több adatfolyam (a dokumentum későbbi részeiben társításként szereplő) lehetőségében rejlik. Míg a TCP protokollban az adatfolyam bájtok sorozatát jelenti, az SCTP adatfolyamok üzenetsorozatok (ezek nagyon rövidek vagy hosszúak is lehetnek).

Az SCTP olyan alkalmazások szállítási protokolljaként alkalmazható, ahol figyelni és észlelni kell a session (kapcsolat) megszakadását. Ilyen alkalmazásoknál az SCTP útvonal/kapcsolat hibáit észlelő mechanizmusok (különös tekintettel a heartbeat funkcióra) aktívan figyelik a session kapcsolódását.

Az SCTP társítás általánosan az alábbiaknak megfelelően néz ki, vagyis az SCTP szolgáltatásai természetes módon a TCP vagy UDP szolgáltatásokkal azonos rétegben találhatók:

Az SCTP társítást szemléltető ábra

Áttekintés

A következő, SCTP csomagok című fejezet az SCTP végpont által küldött hálózati csomagok szerkezetének, valamint a különböző küldhető adattípusok rövid leírását tartalmazza. Az SCTP állapotok fejezet ezután részletesen bemutatja a társítás felépítésének vagy lebontásának módját, valamint néhány jellemző üzenetáramlási forgatókönyvet, az állapotok és végpontok magyarázatával. Az SCTP adatküldés című rész bemutatja a megbízható adatátvitel, a szelektív nyugtázás szabályait, valamint az adatáramlás- és torlódás-szabályozást. Ezután bemutatjuk az SCTP egy másik, nagyon érdekes jellemzőjét, a multihoming funkciót. Megemlítjük az RFC2960 által leírt követelményeket és ezek következményeit, valamint néhány példát.

Az utolsó fejezetekben végül bemutatjuk az SCTP adatfolyamok fogalmát, szembeállítva a TCP bájtfolyamokkal, szó esik az RFC2960 leírásban szereplő API-ról, valamint szükség szerint magyarázatot talál az SCTP terminológiához. Ha többet szeretne megtudni az SCTP protokollról, a Hivatkozások fejezetben érdekes címeket talál az SCTP protokollal, alkalmazásokkal, dokumentumokkal és sok egyébbel kapcsolatban.